Vízzel hajtott csodaautók
Magyar kézben szeretné tudni a billiókat érő találmányt
Egyre többet hallunk arról, hogy vészesen fogynak a Föld energiatartalékai.
Előrejelzések szerint a kőolajkészletek is alig néhány
évtizedre elegendők.A bioüzemanyagok térnyerését azonban számos tényező hátráltatja, így egyre többen foglalnak állást amellett, hogy a jövő a hidrogén- kutatásban rejlik. Felbecsülhetetlen jelentőséggel bír egy Németországban élő, magyar mérnök Gróf Spanyol Zoltán találmánya. Pedig bejelentése – miszerint a víz izotóp, vagyis önmagában felbomlik – , nem kis hitetlenkedést váltott ki 1985-ben, hiszen kémiából azt tanultuk, hogy a víz semleges. A folyamat ráadásul magas hőmérsékleten felgyorsítható, így az éppen mozgásban lévő hidrogén molekulák elégetésével energia nyerhető. Az mérnök ezt az elvet alapul véve kifejlesztett egy olyan szerkezetet, amellyel a vizet plazmásítani lehet. Az autókba, repülőgépekbe, vagy kazánokba egyszerűen beszerelhető szerkezettel így menet közben állítható elő energia. A fogyasztás pedig csekély, hiszen autóknál száz kilométerre elegendő egy liter víz, s ezzel ugyanakkora sebességet érhetünk el, mint a hagyományos üzemanyaggal. A találmány az élet más területein is jó szolgálatot tehet. A plazmásítással ugyanis a sós vízkészletekből ivóvizet lehet nyerni, s ebből a sivatagos területeken élők profitálhatnának. A plazmakazánok üzembe állítása meg kiválthatná az atomerőművek működtetését, ugyanis ezzel a technológiával nyolcezer Celsius fokon több energia állítható elő, mint egy atomreaktorral. A megvalósítás azonban nem olyan egyszerű. Gróf Spanyol Zoltán 1985-re készült el a találmányával, amit a NémetTalálmányi Hivatal 1992-ben fogadott el. Hazánkat szerette volna a felfedezésével gazdagítani, ezért még ebben az évben tárgyalásokat kezdeményezett magyar minisztériumokkal és szakemberekkel. A találmány jelentőségét csak kevesen akarták felismerni, s ez később sem volt másként. Azonban nem adta fel. Mint mondta: a világ csak arra vár, hogy
megszerezhesse a jogot a gyártáshoz. Válogatni kell a vállalkozók között
is, hiszen akár egy külföldi befektető részvételével is veszélybe kerülhet
a magyar találmány.
– Energiaszükségletünket az elmúlt hatezer év alatt – fűtés, főzés,
melegedés, kohászat, ipari és háztartási szükséglet, közlekedés, hadászat –
a pusztításból fedeztük – magyarázta Gróf Spanyol Zoltán. Erdőket,
erdőségeket irtottunk ki, belevájtunk a Föld gyomrába, ahonnan szenet,
olajat, gázt, urániumot hoztunk a felszínre, hogy azok felhasználásával
energiát nyerjünk és minden élőlényt megfertőzzünk az égéstermékkel.
Napjainkban a döghalált osztó atomreaktorok minden eddigi pusztítást
túlszárnyalnak. Amikor megtaláltam a víz nukleáris energiájának
hasznosítási eljárását, akkor felmértem, hogy milyen élet vár rám.
Vállaltam. Amikor a németek rájöttek arra, hogy a víz elégetésekor az
égés száz százalékos, a hőképzés szinte korlátlan, az égés
végterméke meg ugyanolyan mennyiségű víz lesz, mint előtte volt, minden pénzt megadtak volna a találmányom birtoklásáért, hiszen ezzel szemben egy kiló szén elégetésekor csupán tíz százalék hasznos hő keletkezik, s mellette nyolcvan százalék salak, tíz százalék hamu és füst. Engem viszont csak az motivált, hogy magyar vagyok, s ezt a tudást a Teremtő nekem adta, holott számtalan tudós és Nobel- díjas létezik, akik jól felszerelt laboratóriumokbandolgozhatnak, jobb anyagi körülmények között.
– Bízik a sikerben?
– Az én sikerem 1992 november 5 -én beteljesült, amikor a német hatóság
megadta a szabadalmat. A működés, – mint azt a bemutatóimon is látni lehet
–, hogy a vízplazma égő anyag, s a víz ég, már sokszorosan bebizonyosodott.
A NASA mérésekkel igazolta, hogy ezerszer annyi hőt termel a vízplazma
szennyezés nélkül, mint amennyi a hagyományos üzemanyagok elégetésébőlnyerhető. Mi ez, ha nem siker... S mekkora siker az, hogy ezt a tudományt immár húsz éven át meg tudtam menteni, védeni a magyar nemzet javára... A vízplazmának teljesen mindegy, hogy hol égetjük el. Ügyesen kezelve autókban, repülőgépekben, kazánokban, áramfejlesztőkben fogjuk hasznosítani az energiáját. Ami ma történik, az már a megvalósítás, amelyhez összesen egy kilométernyi autópálya megépítésének az összege szükséges. Ám ez kőkemény üzlet. S nem szerénytelenség úgy fogalmazni, hogy a világ legnagyobb üzlete az, ami most indul.
KERETEK:
A SZABADALOM:
A találmány a hidrogént használja erőforrásként úgy, hogy a
szénhidrogén-származékok helyett a plazma állapotú víz juttatja a hidrogént
az égéstérbe, így a motor sokkal jobb hatásfokkal rendelkezik. A projekt
alapja a víz nukleáris energiájának a hasznosítása, robbanómotorok,
kazánok, sugárhajtóművek, áramtermelő aggregátorok üzemeltetésében.
KIK VIZSGÁLTÁK A TALÁLMÁNYT?
A Német Szabadalmi Hivatal, a Franhofer Institut Plazmakutató Intézete,
1992 november 5-én elfogadta a találmányt. 13 német szakintézmény és 27
ország véleményezése után 1993 március 3-án emelkedett jogerőre a
szabadalom. Vizsgálta a földművelésügyi minisztérium gödöllői intézete,
valamint a Miskolci Egyetem és a Budapesti Műszaki Egyetem atomfizikus,
plazmafizikus és motortechnológus tudósai.
VÁRHATÓ GAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI HATÁSAI
Az ingyen energia az eddigi kiadásokat az élet és a nemzetgazdaság minden
területén jelentősen lecsökkenti. A régi energiaforrásokkal működő
szerkezetek könnyen és olcsón átalakíthatók vízüzemelésűre. A kizárólagos
magyar gyártás és átépítés jogával új nagyipar és munkahelyek teremtődhetnek. A vízhajtású repülőgépek feltöltik az ózonréteget és megvédenek a klímakatasztrófától. Atomreaktorok helyett a turbógenerátorok
meghajtásához szükséges gőzt vízüzemű kazánok állíthatják elő.
Megszüntethetjük az egészségünket romboló, környezetünket károsító
égéstermékek képződését, mert az égés „mellékterméke” a Föld biológiai
lényeit éltető víz lesz.
Varga Andrea Somogyi Hírlap