A hidrogén-kutatásban a jövő

 

A vízplazma égetése megoldás lehet az apadó kőolaj készletekre

Egy-egy természeti katasztrófát követően látszik csak igazán, mennyire rá vagyunk utalva a Föld energiatartalékaira. Ezek a tartalékok pedig vészesen fogynak, előrejelzések szerint a kőolajkészletek is csupán harminc évig elegendőek. A bio-üzemanyagok térnyerését azonban számos tényező negatívan befolyásolja, így egyre népesebb azok tábora, akik szerint a jövő a hidrogén-kutatásban rejlik. Egy küldetéstudattal bíró magyar elektromérnök munkásságának, és felfedezésének köszönhetően bolygónk egyik globális problémájára talán már van megoldás.

Kémiai tanulmányaink során még azt tanultuk, hogy a víz semleges, ezért is kavart Gróf Spanyol Zoltán kijelentése óriási vihart 1985-ben, mikor bejelentette, hogy a víz márpedig izotóp, vagyis önmagában felbomlik. A kémiailag kevésbé képzettek kedvéért ez annyit jelent, hogy az a bizoyos H2O ezen tulajdonságánál fogva hidrogénhordozó. A folyamat magas hőmérsékleten felgyorsítható, így az éppen mozgásban lévő hidrogén molekulák elégetésével energia nyerhető – mondta el lapunknak Gróf Spanyol Zoltán.

A magyar elektromérnök ezen elvből kiindulva kifejlesztett egy olyan szerkezetet, mellyel a víz plazmásítható. Az autókba, repülőgépekbe, vagy akár kazánokba egyszerűen beszerelhető szerkezettel így menet közben állítható elő energia. Vagyis a motor hőenergiáját a plazma képzésére használhatjuk. A járművek motorjának működése valójában nem áll messze ettől a technológiától, hiszen jelenleg a benzin, vagy gázolaj szén molekuláival kerül a motorba a hidrogén, a vízmeghajtás esetén pedig az oxigénnel. A fogyasztás pedig minimális, autók esetében száz kilométerre elegendő egy liter víz, amivel ugyanakkora sebesség érhető el, mint hagyományos üzemanyaggal, és nem is használódik el teljesen, hiszen a folyamat során keletkező gőz aztán visszajut a légkörbe – tette hozzá a feltaláló. Az eljárásnak számos előnye, és kedvező hatása ismert még. A plazmásítással ugyanis a sós vízkészletekből lepárlással ivóvíz nyerhető, ami főként a sivatagos országoknak jelenthet megoldást. A plazmásítás folyamata során, megfelelő beállításokkal továbbá elérhető lenne, hogy a légtérben köröző repülőgépek ezzel az eljárással ózont bocsássanak ki, visszaépítve a védelmező ózonréteget. Úgynevezett plazmakazánok elkészítésével pedig szükségtelenné válna az atomerőművek működtetése, hiszen a plazma-technológiával nyolcezer Celsius fokon több energia állítható elő, mint egy atomreaktorral. Globális, és egyre fenyegető problémák megoldására lenne tehát lehetőség. A kérdés már csak az, mikor?

Gróf Spanyol Zoltán 1985-ben szabadalmaztatta az eljárást, azóta a világ ugrásra készen várja 2006 nyarát, amikor a szabadalmi jog megszűnhet, ha az elektromérnök nem áll elő saját felfedezése továbbfejlesztésével. Ám mint annyi nagy találmány és feltaláló esetében, Magyarország most sem vevő a technológiára. Az elektromérnök attól tart, hogy oly sok magyar cég, vállalat, vagy termékhez hasonlóan a kormányok hozzáállását látva, előbb-utóbb külföldi tulajdonos kezébe kerülne a technológia. A gazdasági számítások megvannak, sőt egy szemléltető szerkezet is elkészült, ami a vízplazma elégetésével nyolcezer Celsius fokon fém, illetve porcelán olvasztására is alkalmas, mindössze két hajszárító fogyasztásának megfelelő energiafelhasználással. Az előzetes számítások is önmagukért beszélnek, ezek szerint ugyanis a technológia működésének tizedik évében már ötszázezer embernek adna munkát nyugat-európai fizetéssel, az ehhez szükséges laboratórium indulásához azonban ötszázmillió forintra lenne szükség. Az eljárás természetesen több hazai vállalkozó érdeklődését is felkeltette, így hamarosan mégis megkezdődhet valami, ami már egy szebb jövő felé mutat. Nagy azonban a rizikó, válogatni kell a vállalkozók között, hiszen akár egy külföldi befektető részvételével is veszélybe kerülhet a magyar találmány. A világ ugyanis arra vár, hogy megszerezhesse a jogot a gyártáshoz – mondta Gróf Spanyol Zoltán. Így kizárólag magyar vállalkozókkal hajlandó dolgozni, hogy hazánk profitálhasson a tervek megvalósulásából.

 

Juhász Regina